Az első világháború oly régóta várt vége gyökeres változásokat hozott a szlovének életének politikai-közigazgatási berendezkedésében, mivel négy új állam között osztotta fel őket. Karintiában is megszakította az államhatár meghúzása a térség évszázados egységét, és új kapcsolatok kialakulását ösztönözte. Az osztrák hadsereg 1918-as kapitulációja a karintiaiak számára még nem jelentette a harcok végét, mivel az északi államhatár kijelölése során négy éven át különféle katonai és politikai bonyodalmak merültek fel
Már az első világháború idején az antant egyik háborús céljává vált a szlovén terület. A szlovén politikai törekvések, amelyek a szlovén területek közös államban való egyesítésére irányultak, nem jártak különösebb sikerrel. Karintiában, ahol a 19. században a germanizáció hatására megváltozott a lakosság nemzeti összetétele, az államhatár kérdése tovább élezte a nemzeti ellentéteket.
A szlovének, a németek és a németbarát szlovének közötti ellentétek Karintiában az „deklarációs mozgalom” idején lángoltak fel. Ez a mozgalom az 1917. május 30-i Májusi Deklarációt támogatta, amelyet dr. Anton Korošec a Jugoszláv Klub nevében olvasott fel az osztrák képviselőházban, Bécsben. A deklaráció a szlovének, a horvátok és a szerbek önállóságát követelte az Osztrák Monarchia keretein belül. A követelés széles körű aláírásgyűjtést indított el a deklaráció és ezzel a népek önrendelkezése mellett. A németek élesen támadták a deklarációt, és Karintia, valamint Stájerország oszthatatlanságát hirdették, amit a gazdasági összefonódással indokoltak. Egyes településeken a szlovének és a németek nyilvános gyűléseket szerveztek. A deklarációs mozgalom az egész Mežiška dolinára kiterjedt, a Dravska dolinában pedig Dravogradtól Kozjak legészakibb szlovén településein át egészen Vuhredig és Breznóig jutott. A Mir című újságban közölt adatok szerint a Mežiška dolina településein 1918 áprilisában és májusában 3020 aláírást gyűjtöttek össze.
A Májusi Deklarációt nem követte a szlovén, illetve jugoszláv hadsereg megfelelő katonai felkészültsége, ezért a széles körű mozgalommal együtt elvesztette sorsfordító jelentőségét. A szlovén politikai vezetés sajnos akkor nem rendelkezett elegendő határozottsággal és szervezettséggel ahhoz, hogy időben megszállja Karintiát. Malgaj 1918 végi katonai műveletei már elkéstek. A németek időt nyertek, megszervezték magukat, és 1919 áprilisában egészen Slovenj Gradecig és Radljéig nyomultak előre.
A szöveg szerzője: dr. Karla Oder
